Kiadásaink elemzése az üzleti modellünkben

Üzleti modellünk középpontjában minden esetben az ügyfél áll. Velük és az üzleti modellel működtetésével, fejlesztésével kapcsolatban számtalan költség merül fel. Nézzük meg, mik szerepelhetnek a modellünkben!

költségstruktúra veszélyei.jpgAmikor az üzleti modellünk utolsó eleméhez érkezünk, a költségszerkezethez, akkor már rengeteg információval rendelkezünk, az ügyfeleinkről, az ő igényeikről, arról, hogy a vállalkozásunk azt hogyan elégíti ki, milyen módon érjük el őket és maradunk kapcsolatban velük, milyen bevételeink származnak a tevékenységeinkből, milyen erőforrásokat kell működtetnünk, és milyen kulcstevékenységeket kell elvégeznünk, valamint kik a partnereinknek.
De arról még nem szóltunk, hogy ez végül is mennyibe kerül nekünk.
Hiszen, addig hiába határozzuk meg, hogy mennyi bevételt akarunk elérni, ha azt nem tudjuk, hogy ez elegendő lesz-e a profit elérésére. Ezt pedig csak akkor tudjuk meg, ha a felmerülő költségeinkkel összevetjük a bevételeinket.

A költségek viszonylag könnyen kiszámíthatóak főleg, ha van egy jó kimutatásunk már az elmúlt időszakokról. Ha pedig még induló vállalkozásról van szó, vagy nem áll rendelkezésünkre kimutatás, mert mondjuk nem működtetünk Cash-flow rendszert a vállalkozásunk pénzügyi részén, akkor prognosztizálunk. Ilyenkor átnézzük az összes lehetséges költséget, és az elérhető piaci információk alapján pesszimistán beárazzuk, vagyis drágábbnak tüntetjük fel őket, mint amennyiért elérhetőek, így biztosítva azt, hogy a nagy lelkesedés, és szerelem hatására, ne számítsuk félre magunkat.

A költségeket alapvetően a 6-7-8 elemek átnézésével meg tudjuk állapítani. Vagyis sorba vesszük, hogy milyen erőforrásokat tüntettünk fel a 6. elemnél:
- ingatlan
- munkaerő
- eszközök
- hitel
- kapcsolati rendszer
- márkanév, Brand
- jogdíjak
-stb.

Utána megnézzük, hogy az egyes tevékenységek milyen költséggel bírnak:
- INNOVÁCIÓ
- termék előállítás, gyártás
- marketing, értékesítés
- logisztika, ellátási lánc működtetés
- ügyfélkapcsolat
- stb.

Végül ellenőrizzük le, hogy az egyes partnerekkel milyen szintű elszámolás jelentkezik:
- könyvelő
- tanácsadók
- ügyvéd
- beszállítók
- ügynökök
- stb.

Így kiderül, hogy hol és milyen szintű költség jelentkezik.
A következő feladat, hogy strukturáljuk ezeket a költségeket az alapján, hogy mennyire kapcsolódnak az elvégzett munkához. Így tudunk alkotni két kategóriát:
A) FIX költségek
Minden olyan költség, ami akkor is jelentkezik, ha épp semmit sem végez a vállalkozásunk. pl. könyvelői díj, de akár az előfizetői díjak, vagy rendelkezésre állási díjak, bérleti díjak

B) VÁLTOZÓ költségek
Ide soroljuk azokat a költségeket, amik a kifejezetten a tevékenységeinkhez kapcsolódnak. Vagyis csak akkor merülnek fel, ha munkát végzünk. Pl. a telefonnál a percdíjak (hiszen ha nem telefonálunk, akkor csak az előfizetési díjunk/FIX/ jelentkezik), munkabér, alapanyag beszerzése

Ez a strukturálás abban segít minket, hogy meghatározzuk, mi az a minimális bevételi szint, amit a passzív jövedelmekből el kell érni ahhoz, hogy a vállalkozásunk tovább tudjuk profitábilisan működni. Vagyis a passzív bevételek=FIX költséggel.
De egy vérbeli vállalkozó nem erre törekszik, hanem büszkén akarja megmutatni a világnak, hogy ő mennyi profitot tud elérni. Ehhez viszont az kell, hogy a költségek a bevételek alatt maradjanak. Vagyis teljes bevétel>teljes költség (FIX+VÁLTOZÓ).

Mit tehetünk, ha végül kiderül, hogy a bevételeink nem fedezik a kiadásainkat?
Itt jön ki a vállalkozói és az alkalmazotti lét egyik különbsége. Míg alkalmazottként az ember a bevételeihez (jövedelméhez) alakítja a kiadásait, addig vállalkozóként meg van az a lehetőségünk, hogy a kiadásainkhoz alakítsuk a bevételeinket.

Vagyis rajtunk múlik, hogy mit teszünk azért, hogy profitot termeljünk. Ez a lényege az üzleti modell építésnek, megtaláljuk mindig azt az ideális felállást, ahol az ügyfél igényeit úgy elégítjük ki maximálisan, hogy közben az számunkra profitot, maximális profitot eredményez.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://uzletimodellek.blog.hu/api/trackback/id/tr75408531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Sánta Csaba profil kép

Sánta Csaba

vállalkozásfejlesztő tanácsadó, tréner
a Segítség, vállalkozó lettem! könyv szerzője

Azért dolgozom, hogy a Vállalkozók olyan könnyen tudják MEGVALÓSÍTANI az üzleti céljaikat, mint amilyen könnyen megálmodták azokat.

Könyv: Segítség, vállalkozó lettem!

003mockup-tiny.png

Olvasd el az első könyvemet, ami a vállalkozói életmódhoz ad egy szuper keretrendszert.

Ebből a könyvből megtudhatod, hogyan

  teremts egyensúlyt a vállalkozói életmód 3 aspektusa között

  működtesd a vállalkozás 7 alapterületét

  turbózd fel a teljesítményedet 15 emberi terület tudatos alkalmazásával

Érdekel ez a könyv

Letölthető tudásanyag

ÜME 1X1 INGYENES TUDÁSANYAG

Alapvető lépések egy üzleti modell kialakításához!

Az első magyar nyelvű ingyenes tudásanyag üzleti modell építés témakörében.

LETÖLTÉS

12 amatőr üzleti tervezési hiba

Tudod mi az a 12 AMATŐR HIBA, amit a vállalkozók elkövetnek a stratégiai tervkészítés során?

Ismerd meg a gyakori hibákat, hogy gyorsan és könnyedén tudj hatékony stratégiai terveket összeállítani.

LETÖLTÉS

Lájkold a Facebook oldalt!

Kapcsolat:

Mail1.png
+36-30-474-2449

Mail1.png Facebook alt 1.png Twitter NEW1.png Pinterest alt1.png YouTube1.png

süti beállítások módosítása