Elmúlt napokban találkoztam az AMAP-rendszerrel, melynek lényege, hogy gazdálkodó a megtermelt terményeit nem a piacra viszi eladni, hanem előre szerződést köt a közösségi díjat fizető lakossággal, így ők is társulnak a termelésbe. A termelő egy meghatározott elosztópontra minden héten leszállítja a frissen termelt, jó minőségű szezonális terményeket.

Ha kíváncsi vagy a rendszer üzleti modelljére, kattints a továbbra.

A cél
A modell célja, hogy a lakosság úgy jusson egészséges élelmiszerhez, hogy közben a termelő is biztos anyagi alapokon tudja működtetni gazdaságát.

SWOT
Erősségek
- friss, változatos és jó minőségű zöldségek, gyümölcsök
- biztonságos, ismert forrás, ellenőrzött biogazdaságból származnak a termékek
- szélesebb termékkínálat egy hagyományosan elérhető piaci, vagy zöldségeshez képest
- nincs közvetítési költség
- előfinanszírozási rendszerben dolgozik a gazda
- az aktuális szezonban megtermelt zöldségeket tudják enni vásárlók
- természetközeli
- nincs kényszerérlelés
- helyi piacra termel
- magas beltartalmi értékek
- minimumra csökkentett vegyszerhasználat
- a termelés nem a mennyiségről, hanem a minőségről szól

Gyengeség
- ha rossz a termés, azt is ugyanúgy közösen vállalják
- nem eléggé ismert a rendszer
- figyelembe kell venni a területi adottságokat és méreteket
- időjárásfüggő

Lehetőségek
- egyéb termékek becsatolása a rendszerbe pl. tojás, tej, sajtok
- országos hálózattá alakítás

Veszélyek
- versenytársak támadásai

1. Célpiac
Azon helyi háztartások, akik folyamatosan friss, egészséges, bio zöldségeket keresnek, egészséges életmódjukhoz.

2. Értékajánlat
Közösségi elven alapuló rendszer, melynek célja, hogy a fogyasztókat és a kistermelőket közvetlenül összekapcsolja. Ezáltal szinte lenullázza a közvetítési költséget. A vásárlónak rentábilis áron biztosít friss- és szezonális változatosságot kínáló-, egészséges- bioterményeket.
A rendszer fontos eleme a közös kockázat.

3. Csatornák
Közösségi átvevő vagy elosztóponton keresztül

4. Kapcsolat
A fogyasztók meglátogathatják a gazdaságot, közösen határozhatnak meg irányokat.
Közösségi munkával támogathatják a termelést

5. Bevételi források
Árazás:
Figyelembe kell venni a helyi igényeket, a családok létszámát, a terület méretét, fejlesztési területeket, illetve a hasznot.

Bevételi források:
- a tagdíj
- mások által termelt tovább értékesített termékek
- képzések, oktatások
- rendszer tovább értékesítése, licence díjak

6. Erőforrások
- földterület
- felszerelések
- szaktudás
- AMAP rendszer ismerete, licence

7. Kulcs tevékenységek
- termelés
- szállítás
- fejlesztés

8. Kulcs kapcsolatok
- ellenőrző szervek
- tanúsító szervek

9. Költségek
termelés költségei, termelő bére, fejlesztési költségek

Ajánlom figyelmetekbe az Évkerék Ökotanyát.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.