1. fejezet
Sétálok az utcán.
Nagy lyuk van előttem a járdán. Beleesek.
Áldozat vagyok. NEM az én hibám, hogy beleestem.
Egy örökkévalóságnak tűnik, amíg ki tudok kecmeregni.
2. fejezet
Sétálok az utcán.
Nagy lyuk van előttem a járdán.
Úgy teszek, mintha látnám. Megint beleesek.
El sem akarom hinni, hogy újra megtörtént.
MOST SEM az én hibám.
Hosszú idő, amíg kimászok.
3. fejezet
Sétálok az utcán.
Nagy lyuk van előttem a járdán.
Látom, hogy ott van, mégis beleesek.
Szokásommá vált a beleesés.
De a szemem nyitva. Tudom, hol vagyok.
Az ÉN hibám volt. Gyorsan kiugrok.
4. fejezet
Sétálok az utcán.
Nagy lyuk van előttem a járdán.
Kikerülöm.
5. fejezet
Sétálok egy másik utcán.
- Portia Nelson
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
