Amikor elkészül egy terv, ritka az olyan eset, hogy minden pontosan úgy alakuljon, ahogy az a tervben szerepel. Ennek számtalan oka lehet, és bármennyire is törekszünk rá, a tervben nem lehet mindent figyelembe venni. Csúszik a grafikus, elmegy egy kolléga, új rendeletet hoznak, ellenállhatatlan ajánlatot kap a vállalkozás.
Akkor miért kéne tervezni?
A tervnek alapvetően két funkciója van.
A) Igazodási pont
A vállalkozók egyik legnagyobb ellensége a fókusz elvesztése. A terv egy mankó ahhoz, hogy rajta maradjunk a célunkhoz vezető úton. Egy eszköz ahhoz, hogy az álmainkat valóra váltsuk. Egy megoldás arra, hogy fókuszban maradjunk.
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozó annyira belefeledkezik a tevékenységébe és akkora pörgés van körülötte, hogy már nem látja a fától az erdőt. Ekkor hasznos elővenni a korábban elkészített tervet és megnézni, hogy hol tart és mi a következő lépés. Segít rendezni a sorokat, beosztani az erőforrásokat és tudatosan szervezni a feladatokat. Így nem siklik semmi sem félre.
B) Mit akarunk mi
A tervezés másik funkciója, hogy segít megfogalmazni azt, hogy ha minden rajtunk múlna, akkor valójában mi mit akarunk, hogy megtörténjen. A világhoz két módon állhatunk.
Vagy azt mondjuk, hogy minden előre el van rendezve, és nekünk nincs ebbe beleszólásunk. Ez a szemlélet nagyon sok vállalkozónál fordul elő. Nem mi befolyásoljuk a piacunkat, nem mi szabjuk meg, hogy mikor és hogyan rendelnek a vevők, nem tudjuk elérni, hogy jó kollégáink legyenek. A másik hozzáállás pedig, hogy igenis mi irányítjuk a dolgokat és tudjuk, hogy hova akarunk eljutni és ezért hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni és CSELEKEDNI.
A második sokkal melósabb, fárasztóbb és kockázatosabb. Mert ha valami nem úgy alakul, akkor nem mutogathatunk másokra. Viszont a két hozzáállás eredményében óriási különbség van. Nem csak pénzügyi szempontból, de viselkedés, gondolkodás és vonzerő szempontjából is.
Tehát ha a vállalkozó úgy dönt, hogy ő akar irányítani és tervet készít, akkor jogosan felmerül benne a kérdés, hogy
"Milyen gyakran kellene hozzányúlni, változtatni?"
Lényegében SOHA és FOLYAMATOSAN.
Fontos, hogy ha tudjuk, hogy mi a célunk és készítünk rá egy útvonalat (tervet), akkor azon rajta maradjunk. Fontos, hogy magát az elkészült tervet az igazodási funkciója miatt nem érdemes változtatni, hiszen van, amikor lassabban, van amikor gyorsabban haladunk a megvalósítással. Ha egy térképet újra és újra átrajzolnánk, akkor annak a végeredménye az lenne, hogy eltévednénk, de nagyon. Nem szabad hagyni, hogy a külső események hatására átrajzoljuk a térképünket.
Ugyanakkor fontos az is, hogy a tervünket pontosítsuk. Ugyanúgy, mint egy térképet. Időközönként - mondjuk havonta - készítsünk számvetést és előrejelzést. Ekkor 4 dolgot érdemes megvizsgálni:
1. Mi történt az elmúlt időszakban?
Például az elmúlt hónapban. Milyen események voltak hatással a tervünk alakulására. Ezek lehetnek pozitív és negatív események. Jött egy váratlan nagy megrendelés, visszajött egy régi kolléga, ingyen megjelenést kaptunk egy médiumban.
2. Az adatok frissítése
Az összegyűjtött információkból kigyűjtjük a tervünk mérőszámaihoz az adatokat és frissítjük őket. Így mindig aktuálisan láthatjuk, hogy hol tartunk a tervünkben.
3. Az adatok elemzése
Ha már látjuk, hogy hol tartunk, akkor ezekből következtetéseket vonhatunk le és döntéseket hozhatunk meg a tervünkhöz való igazodásban. Ekkor láthatjuk meg a tendenciákat, a változásokat és ezek a friss információk segíthetik azt, hogy időben hozzunk meg olyan döntéseket, amikkel továbbra is tudjuk tartani magunkat a tervünkhöz.
4. A terv pontosítása
A kielemzett eseményekből az év hátralevő részére pontosíthatjuk a tervünket. Nem átírjuk! Ha például az elmúlt eseményekből kiderül, hogy valamire nem 6 hét szükséges, hanem csak 2,5 hét, akkor ezzel pontosíthatjuk a tervüket. De ugyanígy láthatjuk, hogy valami nem 10%-kal növekszik, hanem csak 8,5%-kal.
Ezen információk hatására jobban tudjuk beosztani az erőforrásainkat, az időnket, az embereket, a pénzt.
Így könnyebben láthatunk előre és menet közben tudjuk navigálni a cégünket. Ha van egy jó rendszered és rendszeresen elvégzed ezt a terv pontosítását, akkor ez havi 1 órát vesz el tőled, de annyira tisztán látsz a pályán, hogy sokkal jobb, pontosabb döntéseket tudsz hozni, mint az, aki már márciusban elveszíti a fonalat a vállalkozása életében. És nyilván a hátralevő 9 hónapban pedig csak sodródik és várja, hogy a következő évben újra megpróbálja.
Fontos, hogy ne olyan legyen a rendszered, amelynek a frissítése több erőfeszítésbe kerül, mint amennyi hasznossággal bír számodra.
Azonban sokszor a terv változtatás nem külső, hanem belső döntésből születik. Pl. Már nem annyira vonzó az a cél, mint amikor megfogalmaztam. Ugyanakkor, ha egy hosszútávú célból van levezetve az idei cél, akkor fontos, hogy legyen egy külső közeg, aki segít minket rajta maradni az úton, még akkor is, ha az aktuálisan nem vonzó számunkra.
Te hogy látod ezt? Hasznos volt ez a bejegyzés? Milyen gondolatokat indított meg benned?
Kíváncsi vagyok, te mit gondolsz. Írd meg véleményedet, válaszodat kommentben!
Nyomj egy lájkot, hogy tudjam tetszett ez a bejegyzés.
Kattints a megosztásra, hogy minél többen halljanak ezekről a karakterekről!
Tudod mit rontanak el a vállalkozók a stratégiai terv alkotása során?
Kattints ide és töltsd le a 12 AMATŐR HIBÁRÓL erről szóló ingyenes tudásanyagomat!
Kövess a Facebook-on is! Lájkold az ÜMÉ Facebook-oldalát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
